Barnabás és Miki

Egyszer volt, hol nem volt, egy mély, sűrű erdőben, ahol a fák magasra nőttek és a napfény csak ritkán látogatott le a földre, élt egy nagy, barátságos medve és egy pici, eleven mókus. A medve, Barnabás, szerette a nyugodt napokat, amikor csak szunyókálhatott egy árnyas fa alatt, míg a mókus, Miki, soha nem tudott egy helyben maradni, mindig ugrált és játszott.

Egy napon, amikor Miki éppen a fák között szökdécselt, véletlenül ráesett egy madárfészkekre, amit egy magas ágban fedezett fel. Sajnos, Mikinek nem voltak jó tapasztalatai a magasban való mozgásban, így a fészek kiesett az ágból. A kis mókus ijedtében és bánatában Barnabáshoz szaladt segítségért.

Barnabás, aki bölcs és megértő volt, megvigasztalta Mikit, és együtt visszahelyezték a fészket az ágra, miközben a medve óvatosan, erős karjaival tartotta a mókust. Miután megoldották a problémát, Barnabás így szólt Mikihez:

„Látod, Miki, fontos, hogy mindig tisztában legyünk a saját képességeinkkel. Te gyors és ügyes vagy a földön, de a magasban már nem érzed magad olyan biztonságban. Mindig gondolkodj el azon, mielőtt új kalandba kezdesz, vajon biztonságos lesz-e számodra.”

Miki hálás volt Barnabásnak, nem csak a segítségéért, hanem az oktatásért is. Ettől a naptól kezdve Miki mindig elővigyázatosabb lett, amikor új dolgokat próbált ki, és ha valami túl kockázatosnak tűnt, mindig Barnabás véleményét kérte ki.

Kérdezd meg gyermekedtől, a mese után tudja e mi a tanulság? :) beszélgessetek

A történet tanulsága, hogy mindannyiunknak ismernünk kell a saját határainkat, és bár jó kihívásokat vállalni, fontos, hogy megfontoltan cselekedjünk, különösen, ha bizonytalanságokkal találkozunk.

Tartalomhoz tartozó címkék: Mese